2012.04.09. 23:53 outsiderlali
Citátumok Ancsel Évától
Szólj hozzá!
Címkék: éva ancsel
2012.04.09. 16:40 outsiderlali
Csodás hangok, remek rendezés, káprázatos előadás…
Leghívebben ezekkel a szavakkal lehet jellemezni a „Nagyszombati” Metropolitanbeli Massenet: Manon előadást. Az opera ősbemutatója 1884. január 19-én volt a párizsi Opéra Comique-ban. A szövegkönyvet Henri Meilhac és Philippe Gille írták Abbé Prévost L’histoire du chevalier des Grieux et de Manon Lescaut című műve alapján.
A Pucciniénál lényegesen kevesebbet játszott Massenet művet, 2012. április 7.-én 18 órai kezdettel nézhették meg a magyar operakedvelők a MÜPÁ-ban, valamint az Uránia moziban. Anna Netrebko az évadban másodszor lép fel új rendezésű darabban, ezúttal Manon zabolátlan, tragikus címszereplőjét alakítja, a Metben először. Netrebko hatalmasat alakított, mint hangilag, mint színészileg. Nagy volumenű íveket énekel, gyönyörű pianókkal. Minden regiszterben kiegyenlített hangja az utóbbi években drámaibbá vált, mely nem ment a magasságok kárára. Manont tökéletesen megformálja, sosem bizonytalan, a hangja a felső regiszterben is csillogó. Egyre gyakrabban láthatunk vele a korábbi koloratúr szerepek mellett, helyett drámaibbakat.
Hatalmas szerepformálása és szenvedélyességét tükröző hangja talán leginkább a Des Grieux-vel való két jelenetben (a párizsi lakás, s templomi jelenet: N'est-ce plus ma main... ) átütő. Kiválóan énekli, s formálja meg áriáit is, mit pl. az „Adieu, notre table…-t”
A Metropolitanben debütálók: Piotr Beczala mint Manon szerelme, des Grieux lovag; Paulo Szot mint unokatestvére, szintén Lescaut; valamint David Pittsinger mint des Grieux gróf. Szívet melengetően szép, csillogó a két főszereplő, Manon és de Grieux hangja együtt. Beczala fiatal, jó képű, szép hangú tenorista, aki gyönyörű hangszínnel, mívelt magasságokkal rendelkezik, birtokolja az énektechnika csínját-bínját. Leginkább a pianóiban mutatkozik meg, melyeknél kiválóan alkalmazza a quasi falsetto technikát, amolyan voix mixeket énekel, lélegzet elállítóan. Szot des Grieux lovagja és Pittsinger de Grieux grófja kiváló alakítások, szép hanggal, impozáns külsővel.
Feltétlen megemlítendő a kórus! Szépen énekelnek, a rendezésnek megfelelően jól játszanak. Látszik, hogy komolyan veszik önmagukat, a művészetüket.
A Met legfőbb vendégkarmestere, Fabio Luisi vezényli a darab első Met-beli előadását. Laurent Pelly stílusos rendezése, Netrebkóval a címszerepben 2010-ben volt újdonság a Royal Opera House-ban, a Covent Gardenben, és elismerő kritikákat kapott. Pelly szerint saját operarendezése „olyan kaland, amely elszórakoztatja, meghatja és félelemmel tölti el” a közönséget. A produkció háttércsapata a 2008-as, szintén Pelly rendezte Az ezred lányáéval azonos: Chantal Thomas (díszlet), Pelly (jelmezek), Joël Adam (világosítás). A francia koreográfus, Lionel Hoche ezzel a munkával debütál a Metben.
A vájt-fülűeknek az első hallásra feltűnnek az „áthallások” a Traviataból, Carmenből, s a Hoffmann meséiből. Manont hallgatva észre kell venni az átemelt frázisokat, íveket, taktusokat. Nem lehetetlen állítás, hisz Giuseppe Verdi, Traviata című opera ősbemutatójára a velencei Teatro la Fenice operaházban került sor, 1853. március 6-án- A Hoffmann meséi Jacques Offenbach operájának ősbemutatója 1881. február 10-én volt Párizsban. A Carmen Georges Bizet operájának bemutatójára 1875. március 3-án került sor, szintén Párizsban.
Szólj hozzá!
Címkék: new york david fabio manon metropolitan netrebko massenet piotr beczala pittsinger luisi
2012.04.06. 23:16 outsiderlali
Schmitt Pál doktori értekezés margójára
1 komment · 1 trackback
2012.01.25. 00:12 outsiderlali
"... már nem tudták megmondani, melyik az Ember, és melyik a disznó.”
Orwell: Állatfarm (részletek)
(Mondhatnám, hogy saját gondolataim, ha utánozni akarnám Schmitt Pált. Így illik idézni, hivatkozni.)
„(…) a disznóknak az utóbbi három hónapban folytatott tanulmányaik során sikerült az Állatizmus alapelveit hét parancsolatban összefoglalni. (…) Állatfarm valamennyi állatának mindörökké ezek szerint kell élnie.
HÉTPARANCSOLAT
1. Aki két lábon jár, az ellenség.
2. Aki négy lábon jár, vagy szárnyai vannak, az barát.
3. Állat nem visel ruhát.
4. Állat nem alszik ágyban.
5. Állat nem iszik alkoholt.
6. Állat nem öl meg más állatot.
7. Minden állat egyenlő.
Az írás- és olvasástanfolyamok azonban nagy sikert arattak. Őszre a tanya majd minden állata bizonyos fokig írástudóvá vált. Ami a disznókat illeti, ők már tökéletesen tudtak írni-olvasni.
Ott már semmi más nem állt, csak egyetlen Parancsolat, amely így hangzott:
MINDEN ÁLLAT EGYENLŐ,
DE EGYES ÁLLATOK EGYENLŐBBEK A TÖBBINÉL
Az állatok a disznókról az Emberekre, az Emberekről a disznókra, aztán a disznókról megint az Emberekre néztek, és már nem tudták megmondani, melyik az Ember, és melyik a disznó.”
Szólj hozzá!
2012.01.23. 00:10 outsiderlali
Mi a baj a Kádár-rendszerrel? (1)
(Miért gondol utálattal, a honi polgárság egy része a szocializmusra?)
Fejtegetésemben arra kívánok választ kapni, hogy vajon mi bajuk „polgártársaimnak” az egykoron volt „kommunizmussal” (ahogyan ezt szokták emlegetni, /vesd össze komcsik/).
Ha szocializmusól-kommunizmusról van szó, elsősorban az 1989 előtti politikai-gazdasági berendezkedésre gondolunk. Melyek voltak a jellemzői? Nos, többek között az ingyenes egészségügyi ellátás, a nyugdíjak rendszeres folyósítása, az általános társadalombiztosítás. Az ingyenes (állami) általános-, közép-, és felsőoktatás (gyakran emlegetik negatívumként a szocialista központosított oktatásirányítást, ideértve az úttörő- és a KISZ mozgalmat). Minimális anyagi ráfordítással hozzáférhető kultúra (rendkívül olcsó (szép)irodalmi alkotások, tudományos szakkönyvek, színházi-, komolyzenei koncertek olcsó elérhetősége). Olcsó bérű, un. tanácsi-, szövetkezeti lakások. A gyakran ingyenes, vagy jelképes összegért igénybe vehető nyaralás (gyermekeknek táborok, üzemi nyaralások). Végezetül, de nem utolsó sorban az igen olcsó üzemanyag árak, a rendkívül jutányos árú tömegközlekedés. Természetesen folytatni lehetne a sort, de a úgy vélem a leglényegesebb elemeket felsoroltam. (folyt. köv.)