HTML

Másként gondolkodó - outsider

Politikáról, társadalomról, kultúráról, oktatásról, magánéletről egyfelől kívülállóként, (outsider) másfelől meg- és átélőként. Van véleményem, akkor is ha ez egyedi, a magamé. Politikailag elkötelezetten a szociális érzékenységűnek vallom magam.

Friss topikok

Címkék

2012.04.09. 23:53 outsiderlali

Citátumok Ancsel Évától

Ancsel Éva egyik kedves, ha nem a legkedvesebb filozófusom. Íme citátumok Tőle: Az egyedüllét még nem magány. Inkább a lélek diétája a társasélet nehéz lakomái közt. * A gonoszság nem más, mint a karakterré dermedt gyűlölet. * Akinek nincs humorérzéke, az kicsinyke vétkeket se tud megbocsátani. A humorérzék tehát etikai jelentőségű. * Ha a mondat közepén csönd keletkezik, egy kicsinyke, félre nem érthető csönd, az olyan, mintha megnyílna halkan egy ajtó, s az ember betekintést nyer oda, ahol fontos dolgok éppen most születnek. * Akit szeretünk, azt ismerjük, de nem tudjuk és nem is akarjuk tudni a titkait. A szeretet nem ismer nyomozást. * Légy igazságos: van, akinek tud égni az arca attól, hogy ütött. * Az nem baj, ha dühöng az ember - az se, ha villámokat szór haragjában -, de az rettenetes, ha kihűl. * Nézz hosszan egy gyerekarcra, és látni fogod: ha van sors, hát nagyon korán elkezdődik. * Kiválasztottam a három, számomra legjelentősebb igét: "szeretni, szenvedni, tudni". Vajon léteznek-e egymás nélkül? * Aki szeret egy embert, az megeszi a főztjét akkor is, ha odakozmált. S ez teljesen racionális, hiszen úgy gondolja, hogy a másik ember lelke fontosabb az ő gyomránál. Különben is, a lélek a legfontosabb testrész. * Ha a nők szerelmesek lesznek szerda délután 14 óra 11 perckor, ebben az esetben 14 óra 12 perckor fog bennük fölmerülni az aggodalom, hogy megmarad-e nekik, akit megszerettek. * A testi sértésekről készíthető látlelet. Így az is megállapítható, hogy hány napon belül gyógyulnak. De ki mondja meg egy szóról, egy hangsúlyról, egy vállvonogatásról vagy egy röhögésről, hogy meddig lehet utána életben maradni, s miféle belső vérzésekbe hal bele ilyenkor az ember? * Ha az igazság nem is szokott győzni - vagy nagyon ritkán -, azért minden igazságtalanságon fel kell háborodni, mert ha mindenki vállat von, nem áll meg a lábán a világ. * Hogy mi az igazság, az nagyon fontos. De hogy kinek van igaza, az csaknem érdektelen. Mégis e körül folyik a vér. * Az emberi kapcsolatokban csak az egészen kis dolgok fontosak. * Szeretni kevesen tudnak, ez köztudott. De még kevesebben tudják elviselni a következményeit.

Szólj hozzá!

Címkék: éva ancsel


2012.04.09. 16:40 outsiderlali

Csodás hangok, remek rendezés, káprázatos előadás…

     Leghívebben ezekkel a szavakkal lehet jellemezni a „Nagyszombati” Metropolitanbeli Massenet: Manon előadást. Az opera ősbemutatója 1884. január 19-én volt a párizsi Opéra Comique-ban. A szövegkönyvet Henri Meilhac és Philippe Gille írták Abbé Prévost L’histoire du chevalier des Grieux et de Manon Lescaut című műve alapján.

manon1.jpgA Pucciniénál lényegesen kevesebbet játszott Massenet művet, 2012. április 7.-én 18 órai kezdettel nézhették meg a magyar operakedvelők a MÜPÁ-ban, valamint az Uránia moziban. Anna Netrebko az évadban másodszor lép fel új rendezésű darabban, ezúttal Manon zabolátlan, tragikus címszereplőjét alakítja, a Metben először. Netrebko hatalmasat alakított, mint hangilag, mint színészileg. Nagy volumenű íveket énekel, gyönyörű pianókkal. Minden regiszterben kiegyenlített hangja az utóbbi években drámaibbá vált, mely nem ment a magasságok kárára. Manont tökéletesen megformálja, sosem bizonytalan, a hangja a felső regiszterben is csillogó. Egyre gyakrabban láthatunk vele a korábbi koloratúr szerepek mellett, helyett drámaibbakat.

manon2.jpg

Hatalmas szerepformálása és szenvedélyességét tükröző hangja talán leginkább a Des Grieux-vel való két jelenetben (a párizsi lakás, s templomi jelenet: N'est-ce plus ma main... ) átütő. Kiválóan énekli, s formálja meg áriáit is, mit pl. az „Adieu, notre table…-t”

A Metropolitanben debütálók: Piotr Beczala mint Manon szerelme, des Grieux lovag; Paulo Szot mint unokatestvére, szintén Lescaut; valamint David Pittsinger mint des Grieux gróf. Szívet melengetően szép, csillogó a két főszereplő, Manon és de Grieux hangja együtt. Beczala fiatal, jó képű, szép hangú tenorista, aki gyönyörű hangszínnel, mívelt magasságokkal rendelkezik, birtokolja az énektechnika csínját-bínját. Leginkább a pianóiban mutatkozik meg, melyeknél kiválóan alkalmazza a quasi falsetto technikát, amolyan voix mixeket énekel, lélegzet elállítóan. Szot des Grieux lovagja és Pittsinger de Grieux grófja kiváló alakítások, szép hanggal, impozáns külsővel.

Feltétlen megemlítendő a kórus! Szépen énekelnek, a rendezésnek megfelelően jól játszanak. Látszik, hogy komolyan veszik önmagukat, a művészetüket.

A Met legfőbb vendégkarmestere, Fabio Luisi vezényli a darab első Met-beli előadását. Laurent Pelly stílusos rendezése, Netrebkóval a címszerepben 2010-ben volt újdonság a Royal Opera House-ban, a Covent Gardenben, és elismerő kritikákat kapott. Pelly szerint saját operarendezése „olyan kaland, amely elszórakoztatja, meghatja és félelemmel tölti el” a közönséget. A produkció háttércsapata a 2008-as, szintén Pelly rendezte Az ezred lányáéval azonos: Chantal Thomas (díszlet), Pelly (jelmezek), Joël Adam (világosítás). A francia koreográfus, Lionel Hoche ezzel a munkával debütál a Metben.

roh-manon.jpg

A vájt-fülűeknek az első hallásra feltűnnek az „áthallások” a Traviataból, Carmenből, s a Hoffmann meséiből. Manont hallgatva észre kell venni az átemelt frázisokat, íveket, taktusokat. Nem lehetetlen állítás, hisz Giuseppe Verdi, Traviata című opera ősbemutatójára a velencei Teatro la Fenice operaházban került sor, 1853. március 6-án- A Hoffmann meséi Jacques Offenbach operájának ősbemutatója 1881. február 10-én volt Párizsban. A Carmen Georges Bizet operájának bemutatójára 1875. március 3-án került sor, szintén Párizsban.

Szólj hozzá!

Címkék: new york david fabio manon metropolitan netrebko massenet piotr beczala pittsinger luisi


2012.04.06. 23:16 outsiderlali

Schmitt Pál doktori értekezés margójára

Schmitt Pál doktori értekezése körüli nézetkülönbségek margójára Hazánkban gyakran lehetünk tanúi a csúsztatásnak. Íme egy lehetséges meghatározása a csúsztatásnak: a valóság olyan kontextusban történő közlése, melyben a mondanivalónak van igazságalapja, de az egyfajta logikai láncra felfűzött igazságok kioltják, megsemmisítik egymást. Nézzük sorba. Az ügy kapcsán Schmitt Pálnak a Magyar és Nemzetközi Olimpiai Bizottságokban végzett tevékenységét, valamint olimpiai bajnoki érdemeit senki nem vitatta, így hát érdemes tisztán a disszertációra, annak tartalmi, formai elemeire koncentrálni. Idézet Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) X. cikkéből (2) „Tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak.” (MAGYAR KÖZLÖNY 2011. évi 43. szám) Tekintettel arra, hogy az átlagemberek jelentős részének nincsenek pontos ismeretei a tudományos fokozatokról, íme azok rövid bemutatása. Magyarországon is a II. világháború után a szovjet rendszert vezették be (politikai okokból megvonták az egyetemektől évszázados jogukat a tudományos fokozatok adományozására) Hazánkban is az egyetemi diploma után az elsőként megszerezhető fokozat az egyetemi doktori („kisdoktori”), illetve 1984-től a „dr. univ.” volt. Az esetek döntő többségében a dr. univ. címet követte az MTA Tudományos Minősítő Bizottsága által adott kandidátusi fokozat (C.Sc.). A kandidátusi címmel rendelkező személy a tudományok doktora (D.Sc.; az ún. „nagydoktori”) címet szerezhette meg. Magyarországon 1993-ban vezették be egységesülő európai, illetve az azt akkor már közel egy évszázada alkalmazó amerikai szokásnak megfelelően egyetlen tudományos fokozatként a PhD-t (Philosophie doctor). „Kisdoktorim van a Testnevelési Egyetemen. Soha senki sem kényszerített rá, nem is használom a titulust, a névjegyemen sem olvashatod. Csak néhány újságcikk tisztel meg vele” – idézi a jelenlegi köztársasági elnököt Kő András sportújságíró a 2005-ben megjelent Vendégségben: Schmitt Pál című könyvében. Schmitt Pál 1992-ben nyújtotta be Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése című doktori értekezését a Testnevelési Egyetemen. A dolgozatra bírálói a legmagasabb, summa cum laude minősítést adták, később a Testnevelési Egyetem címzetes egyetemi tanára lett. Schmitt Pál 215 oldalas doktorijának legnagyobb része – a hvg.hu számításai szerint mintegy 180 oldal, Nikolaj Georgiev (bolgár sportkutató, sport diplomata francia nyelvű munkájának többnyire szó szerinti fordítása és átvétele. Georgiev 1987-ben fejezte be Lausanne-ban Analyse du programme olympique (des Jeux d’Olympiade) (Az olimpiai játékok programjának elemzése) című kétkötetes, 465 oldalas, több száz oldalnyi táblázatot, diagramot tartalmazó tanulmányát. A dolgozat írógéppel készült, bekötött példánya ma is megtalálható a lausanne-i Olimpiai Múzeum könyvtárában (raktári jelzete: MA 1949/1 és MA 1949/2). Később a tanulmányt Georgiev az újabb fejleményekkel kiegészítette, az Olimpiai Múzeum pedig 1995-ban Analyse du programme des Jeux Olympiques 1896-1996 címmel könyv formában is megjelentette. Egy évre rá a kötet angol fordításban is hozzáférhetővé vált. A bolgár kutató 1956-tól a Bolgár Olimpiai Bizottság munkatársa, később titkára, majd főtitkára volt. A sportdiplomata 2005-ben elhunyt. Schmitt Pál 1992-es disszertációját Nikolaj Georgiev dolgozatával összevetve jól látható, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) 1990 és 2010 közötti elnöke szinte szó szerint, vagy némileg módosítva vett át hosszú mondatokat, bekezdéseket. Sőt, Schmitt közel egyoldalnyi szöveget a bolgár sportkutató, Hristo Meranzov és Georgiev 1985-ben megjelent, Analysis of the Olympic Programme (Az olimpiai program elemzése) című munkájából emelt át. Schmitt Pál vélhetőleg ismerte a két kötetet, hiszen dolgozatának irodalomjegyzékében mindkét művet meg is említette, a címüket azonban nem franciául, hanem magyar fordításban adta meg – holott a két kötet nincs magyarra fordítva –, ráadásul Georgiev 1987-es munkájának kiadási helyéül Lausanne helyett Bulgáriát jelöli meg. Viszont Schmitt 1992-es dolgozatában sem láb-, sem végjegyzetek nincsenek, így nem derül ki az sem, hogy idéz-e egyáltalán, és ha igen, mit idéz Georgiev könyvéből. A MOB korábbi elnöke 1992-ben már kilencedik éve tagja volt a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak, 1991-ben pedig a Végrehajtó Bizottságba is beválasztották, ebben az időszakban többször megfordult a NOB lausanne-i székhelyén. Schmitt disszertációja megtalálható a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának Könyvtárában, raktári jelzete: 4-4756. Schmitt sokszor részeket hagy el, esetenként összefoglal. Egyetlen egyszer sem hivatkozik azonban a forrásra. A szöveget 1992-ben írva több helyen kiegészíti a forrásul használt két kötet megjelenése óta eltelt idő eseményeinek adataival. Schmitt disszertációjának fennmaradó részei – összesen kb. 35 oldal (az olimpiai mozgalom bemutatása, a televízió, illetve a gazdasági tényezők szerepe, végül a jövő olimpiai programja, illetve néhol egy-egy beszúrt megjegyzés) – nem a bolgár kutatók köteteiből való átvételek. „ Az Olimpiai Bizottság elnökeként szintén akadt tennivalóm, és mindezek dacára ledoktoráltam filozófiatörténetből. Kisdoktorim van a Testnevelési Egyetemen” – olvasható a Vendégségben: Schmitt Pál című könyvben. Schmitt a kötetben pontatlanul fogalmazott, hiszen a Testnevelési Egyetemre leadott dolgozatnak nincs köze a filozófiatörténethez, legfeljebb az olimpia történetéhez. A disszertációt 1992-ben Takács Ferenc egyetemi tanár és Kertész István ókortörténész bírálta, a dolgozatra mindketten summa cum laude minősítést adtak. Takács opponensi véleményében néhány bíráló megjegyzés ellenére – így hiányolta többek között a forrásanyagok pontos megjelölését, az irodalmi apparátus korrekt rendszerezését – azzal méltatta a dolgozatot: „Külön felhívjuk a figyelmet arra, hogy ez a problémakör sem a hazai, sem a nemzetközi szakirodalomban eddig ilyen részletességgel nem diszkutált”. Kertész – aki honlapján is megemlékezik szerepvállalásáról – már jóval kritikusabb, több helyen komoly hiányérzetét jelezte. „A megnevezett szakirodalom alapján aligha lehetett volna a sportágak ilyen részletes programelemzését elvégezni” – véleményezte a munkát a történész, ám ez végső ítéletét nem befolyásolta: „a disszertációt értékes, fontos alkotásnak értékelem. Megismétlem, hogy a dolgozat magas szinten tesz eleget az ilyenkor elvárható követelményeknek”. A Testnevelési Egyetem 1985-ös doktori szabályzata szigorú feltételeket állapít meg arra vonatkozóan, hogy milyen disszertációt fogadhat el az intézmény, és mi történik, ha a disszertációról utólag kiderül valami. A 23. paragrafus leszögezi: „Amennyiben az egyetemi doktorátus odaítélését követően kiderül, hogy az értekezést más készítette vagy az más munkájának (eredményének) illetéktelen felhasználásával készült, az Egyetemi Tanács a doktorátust, s az ezt tanúsító oklevelet visszavonja, az egyetemi doktorátusra utaló névmegjelölés használatát megtiltja, intézkedik a személyi igazolványból való törlésről, s a visszavonás tényét a Művelődési Közlönyben, valamint az OTSH Közlönyben közzéteszi”. A Semmelweis Egyetem jelenleg hatályos doktori szabályzata nem rendezi a fokozat visszavonásának kérdését. Ugyanakkor a Testnevelési Főiskola 1985-ös szabályzata szerint az egyetemi doktorátus megszerzésének feltétele többek között „a tudományos munka módszereinek alkalmazásával készített, önálló kutatáson alapuló, új tudományos eredményt tartalmazó értekezés […] benyújtása”. Az alábbi anyagok, mint ahogy a fentebbi részek jelentős része is a, hvg.hu (2012. január 11) oldalról származik.   A lentebbi képnek nincs köze az egyetemi doktorija körüli ügyhöz, ám sokat elárul az „értelmiségi emberről”. Schmidt Pál köztársasági elnök kézírása, melyben jól olvashatók a helyesírási hibák.

1 komment · 1 trackback


2012.01.25. 00:12 outsiderlali

"... már nem tudták megmondani, melyik az Ember, és melyik a disznó.”

 Orwell: Állatfarm (részletek)

(Mondhatnám, hogy saját gondolataim, ha utánozni akarnám Schmitt Pált. Így illik idézni, hivatkozni.)

„(…) a disznóknak az utóbbi három hónapban folytatott tanulmányaik során sikerült az Állatizmus alapelveit hét parancsolatban összefoglalni. (…) Állatfarm valamennyi állatának mindörökké ezek szerint kell élnie.

HÉTPARANCSOLAT

1. Aki két lábon jár, az ellenség.

2. Aki négy lábon jár, vagy szárnyai vannak, az barát.

3. Állat nem visel ruhát.

4. Állat nem alszik ágyban.

5. Állat nem iszik alkoholt.

6. Állat nem öl meg más állatot.

7. Minden állat egyenlő.

 

Az írás- és olvasástanfolyamok azonban nagy sikert arattak. Őszre a tanya majd minden állata bizonyos fokig írástudóvá vált. Ami a disznókat illeti, ők már tökéletesen tudtak írni-olvasni.

 

Ott már semmi más nem állt, csak egyetlen Parancsolat, amely így hangzott:

MINDEN ÁLLAT EGYENLŐ,
DE EGYES ÁLLATOK EGYENLŐBBEK A TÖBBINÉL

 

Az állatok a disznókról az Emberekre, az Emberekről a disznókra, aztán a disznókról megint az Emberekre néztek, és már nem tudták megmondani, melyik az Ember, és melyik a disznó.”

Szólj hozzá!


2012.01.23. 00:10 outsiderlali

Mi a baj a Kádár-rendszerrel? (1)


(Miért gondol utálattal, a honi polgárság egy része a szocializmusra?)

 Fejtegetésemben arra kívánok választ kapni, hogy vajon mi bajuk „polgártársaimnak” az egykoron volt „kommunizmussal” (ahogyan ezt szokták emlegetni, /vesd össze komcsik/).

Ha szocializmusól-kommunizmusról van szó, elsősorban az 1989 előtti politikai-gazdasági berendezkedésre gondolunk. Melyek voltak a jellemzői? Nos, többek között az ingyenes egészségügyi ellátás, a nyugdíjak rendszeres folyósítása, az általános társadalombiztosítás. Az ingyenes (állami) általános-, közép-, és felsőoktatás (gyakran emlegetik negatívumként a szocialista központosított oktatásirányítást, ideértve az úttörő- és a KISZ mozgalmat). Minimális anyagi ráfordítással hozzáférhető kultúra (rendkívül olcsó (szép)irodalmi alkotások, tudományos szakkönyvek, színházi-, komolyzenei koncertek olcsó elérhetősége). Olcsó bérű, un. tanácsi-, szövetkezeti lakások. A gyakran ingyenes, vagy jelképes összegért igénybe vehető nyaralás (gyermekeknek táborok, üzemi nyaralások).  Végezetül, de nem utolsó sorban az igen olcsó üzemanyag árak, a rendkívül jutányos árú tömegközlekedés. Természetesen folytatni lehetne a sort, de a úgy vélem a leglényegesebb elemeket felsoroltam. (folyt. köv.)

Szólj hozzá!


2012.01.21. 14:26 outsiderlali

Curriculum vitae helyett

Kenyerem felét már nagy valószínűséggel megettem. Éltem, élek, s remélem még fogok is. Sok tapasztalatot gyűjtöttem össze, melyet ezúton (is) kívánok megosztani azokkal, akik hasonlóan, vagy épp ellentétesen gondolkodnak, s a gyakran kételkedőkkel is, akik sokszor felteszik maguknak a kérdést, vajon helyesen cselekedtem-e. 

Szólj hozzá!

Címkék: identitás útkeresés közügy magánügy élettapasztalat


süti beállítások módosítása